SME Consultancy
[ Segítünk a növekedésben ]
A Karácsony előtti időszakra két kevésbé szakmai posztot ígértünk, íme az első. Mivel járul hozzá a sport ahhoz, hogy valaki hogyan boldogul mint vállalkozó, vagy vállalati vezető?
...melyek igazak, de most nem erről szeretnénk írni. Ép testben ép lélek. Kell egy kis idő saját magadra. Rendszerességet visz az életbe. Ha reggel végzed, az egész napodat pozitív energiával tölti fel. Átalakítja az anyagcserédet. Satöbbi. Gyereknevelési tanácsot sem szeretnénk adni: fegyelemre és összetartásra nevel, stb - tudjuk.
Olyan vállalkozói, vezetői tulajdonságokról, melyek a gyermekkorban vagy akár felnőttkorban elkezdett különböző sportok hatására erősebbek, hatékonyabbak, tudatosabbak lesznek. A sport olyan vonatkozásairól, melyek hozzátesznek ahhoz, hogy win-win szituációkon keresztül jobban dolgozhassunk pozícióinkban. Végül lesz néhány személyesebb meglátás.
Egyikőnk sem sportszakember, így saját meglátásainkról és tapasztalatainkról írunk, melyekkel vitázni is lehet :).
Próbáltunk általánosabb igazságokat összeszedni - személyes sztorink pedig a poszt végén olvasható.
[ a poszt a kép után folytatódik ]
Kiélezett helyzetben az emberek levetkőznek néhány réteget a személyiségük külső felszínéből, és megmutatkoznak a jellemük belsőbb tulajdonságai. Kooperatív vagy önző, egyenes vagy alattomos, stb.
Gyakran találkozunk olyannal, hogy valaki a ringben vagy a focipályán másként viselkedik, mint amit egyébként mutat magából. Ez rámutat arra (már gyermekkorban is), hogy ne ítéljünk elsőre. Nemcsak a külsőségek és a pozíció, de a személyiség tekintetében sem.
Hajlamosak vagyunk az embereket magunk fölé vagy alá helyezni, különböző polcokra, és később már nehéz őket onnan "elmozdítani". Néha mindezt a külső vagy az anyagi helyzet, egyéb pozíció alapján tesszük. És úgy viszonyulunk a másikhoz, amilyen polcra tettük. A sportpályán ez a különbség megszűnik, illetve tiszta lappal kezdődik.
Mindenki az adott sporthoz alkalmas felszerelésbe öltözik, és az ottani teljesítménye számít. Sem a rongyos mackóalsó, sem az arany Rolex nem jön be a pályára, a ringbe, a medencébe. A gólok száma, a stopper, a pontozás pedig nem hazudik.
Itt kialakulhat egy új "hierarchia", így segít a résztvevőket ráébreszteni, hogy többféle hierarchia létezik. Kiderül, hogy csak azért, mert valaki valamilyen környezetből vagy pozícióból érkezik, nem minden területen ügyesebb/jobb nálunk, vagy éppen váratlan módon túltesz rajtunk.
[ a poszt a kép után folytatódik ]
Ismerős a következő?
Hirtelen adódó váratlan helyzetekben is meg kell őrizni hidegvérünket, mentális konzisztenciánkat. A szituációt gyorsan kell elemeznünk, azonnal reagálni kell rá (lehetőleg jól), különben drasztikusan romlik a helyzet. Több lehetőség közül erős időnyomás alatt kell kiválasztani az általunk otpimálisnak vélt változatot, a döntésünket vállalni kell a csapattagok és az ellenfél (konkurencia) előtt. Ha hibáztunk, be kell látnunk, és legközelebb jobban kell próbálkoznunk, illetve a hibából tanulva módosítani kell a berögződéseinket. Ha a döntés sikert hozott, nem ülünk a babérjainkon, hanem tovább megyünk előre, amíg a feladat készen nincs.
A sportról vagy az üzletről beszéltem? Ugye mennyire hasonló? Aki a sportban megszokja mindezt, az üzleti életben vagy vállalati vezetőként sem fog meglepve állni.
Ezt a "kitartás" szóval szokták leírni, de végülis az erőforrások beosztására nevel. Mindenki ismeri a jelenséget: ha az első pár percben ellövöd a puskaport, a végére nem marad semmi. A kisgyerekek a 800 métert úgy kezdik futni, mintha 60-on indulnának. Néhány próbálkozás után rájönnek, hogy mi a "trükk".
Jól kell beosztani az erőforrást, mégpedig úgy, hogy a táv (feladat) végére 100%-ot nyújtsunk, előtte ne merüljön ki a tüdő (= a projekt költségvetése), és "a feladat el legyen végezve".
Erre nevel például a futás, az úszás, a kerékpározás.
[ a poszt a kép után folytatódik ]
Bármilyen sportba vagy egyéb tevékenységbe is kezdünk, lesz egy gyors fejlődési szakasz, majd általában egy "plató" következik a fejlődésünk görbéjén. Ahogyan már többezren leírták, célokat kell kitűzni magunk elé, majd azokért küzdeni.
Ha a cél túl nagy, sosem érjük el, állandó kudarcélményünk lesz.
Ha a cél túl kicsi, biztosan teljesítjük, hamis sikerélményhez és hamis önképhez jutunk.
A megfelelően kitűzött cél előre visz. Ha három hónapja futsz szigetkört, még ne indulj ultramaratonon, de egy 10 km körüli tömegrendezvényen simán elindulhatsz.
Mindez önállóságra nevel, ugyanakkor odáig vezet, hogy az ember felismeri, segítségre van szüksége.
Ha nem vagyunk biztosak a célok kijelölésében, a stratégia meghatározásában, kérjünk segítséget - erre a sportban és az üzleti életben is van lehetőség.
Ez már elcsépelt, de muszáj ide venni. Ha megfigyeljük a kicsik fociját, mindenki a labdát akarja megszerezni. Később megértik, hogy a csapat egésze sokkal hatékonyabb, ha az egyes tagok csak ritkábban jutnak labdához, de a pozíciókat megfelelően beosztva mégis több pontot szereznek.
A győzelem pedig közös lesz. A balhátvéd ugyanúgy bajnokká válik, mint a gólkirály csatár.
A csapatmunkához tartozik a vezető (csapatkapitány) és a csapattagok (játékosok) viszonya, a vezető rátermettsége, a csapat elhivatottsága, odaszánása... a párhuzam itt is megvan.
[ a poszt a kép után folytatódik ]
Szülőként nagyon nehéz ránevelni a gyerekeket, hogy veszíteni is tudni kell. Nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy ne érezze, hogy hagytuk nyerni (mert néha azt is kell), és megfelelő arányban veszítsen is.
Amikor sportol, az adott edzésen vagy foglalkozáson nem fogják nyerni hagyni. És minket sem, a felnőtt edzésen! Felnőttként is érdekes lehet ezzel szembesülni.
Akit a sport felkészített arra, hogy a legváratlanabb pillanatban is jöhet siker vagy bukás, az később az életében sem fog ettől meglepődni, és könnyebben fog a helyzetre megoldást találni. Könnyebben fog felállni és újra próbálkozni, ahelyett, hogy lent maradna és keseregne.
Aki vezető pozícióban van, vagy saját vállalkozást üzemeltet, azt rengeteg stressz éri, erre előre fel kell készülni - de akárhogy készülünk ellene, akkor is jön.
Fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat - ez azonban szellemi fáradtság. Furcsán hangzik, de ki kell próbálni: a sport, a fizikai munka, lehetőleg 100%-os teljesítményen, a rendelkezésre álló erőnk teljes felhasználásával: pihentetni fog.
Egy kemény edzés után nem elfáradunk, hanem ellenkezőleg: kipihenjük az egész napi/heti koncentrációt és nyomást.
Nem véletlen, hogy a versenyzők az edzők kezei között teljesednek ki.
Mindenki futhat, focizhat, úszhat, teniszezhet, gyúrhat stb. kedvére, de a fejlődése megáll, ha nincs mellette egy mentor, egy edző, egy segítő. Mégpedig szakképzett segítő: a velünk azonos szintű edzőpartner nem fog előbbre vinni. A fejlődést a magasabb szinten álló sportolótól, edzőtől fogjuk megkapni.
Aki ezt a sporttevékenysége során megérti és megérzi, rájön, hogy az üzletben sem tud mindent önállóan megoldani, nem tud minden határon túl fejlődni. Bizonyos területeken nem megy segítség nélkül. Nem szégyen, ha valaki személyi coach-hoz vagy üzleti tanácsadóhoz fordul.
[ a poszt a kép után folytatódik ]
A félidők, a harmadok, a negyedek, a menetek szabott idejűek. Aki ilyen sportot űz, megtanulja beosztani az erejét, illetve olyan taktikát és stratégiát tud felállítani, mely győzelemre vezet. Ha ehhez hozzászokunk, később sem lesz akkora gond, illetve nem fog a meglepetés erejével érni, ha határidőket és azon belül bizonyos milestone-okat kell betartanunk.
Egy csapat tagjaként időre el kell végezni azt a munkát, amit a vezető (csapatkapitány, edző) nekünk adott, másként a teljes csapat fog együtt bukni. Ez stresszel jár, melytől függetleníteni kell magunkat, és a feladatot időre, pontosan kell teljesíteni. Mégpedig úgy, hogy az ellenfél ez ellen dolgozik, szintén 100%-os teljesítményen!
Aki a csapatsportban van, annak ez vállalati, üzleti környezetben sem lesz újdonság.
Nem véletlen a motivációs szónokok sikere: van, akinek csak annyi kell ahhoz a bizonyos váltáshoz vagy átbillenéshez, hogy reggel ötször elmondja a tükörbe, hogy "erős vagyok, meg tudom csinálni".
Amikor úgy érezzük, hogy már nem megy tovább, a feladat túl nagy, ennek vége - akkor vizsgáljuk meg magunkat egy rövid időre. Elsavasodott és fáj egy izom? Na és? Elkedvtelenedtünk egy sikertelenség miatt? Na és? Elfogyott a levegő? Nem állok meg, nem váltok sétára, csak csökkentem a tempót. Döntés kérdése az egész, és mindez fejben dől el.
Bár a bevezetőben azt írtuk, hogy nem lesz "gyereknevelés", mégis muszáj megjegyezni, hogy a sport (kivéve persze az e-sportot, LOL) egy offline tevékenység. Ha felkeltjük a gyermek érdeklődését, akkor legalább arra a másfél órára megússzuk a folyamatos kütyünyomkodást és az ezért való nyafogást. Lehet mintaszülőt játszani, de valljuk be, ma ez megy.
Amíg a gyerek sportol, kiszakad abból a körből, amit az elektronikus játékok és az azokról való folyamatos gondolkodás/beszéd jelent.
A játékok pedig az azonnali visszacsatolással bilincselik magukhoz a gyerekeket, ezért népszerűbb a tablet, mint a "valós" játék: hamarabb ad pozitív eredményt. Szándékosan.
A sportban megtanulja a gyerek, hogy van másmilyen formája is a visszacsatolás megszerzésének. És mennyivel nagyobb élmény egy egyéni vagy csapatgyőzelem, mint egy újabb szint a Clash Royale-ban!
[ a poszt a kép után folytatódik ]
"Otthonról nevelésben és gondoskodásban mindent megkaptam, de a sport nem volt az életünk középpontjában. Tizenévesként kezdtem úszni egy ortopéd orvos tanácsára. Később jött a futás, és mindkét sportnál szükség volt az erő beosztására, ahogy Kiss Alajos tanár úr mondta: "találd meg a saját tempód". Akkoriban a futáshoz elég volt egy cipő, nem úgy, mint ma (háti kulacstól kezdve a karra rögzíthető telefontartón át az okosóráig...).
Ezt követte a gyúrás, ami szintén magányos sport (hacsak nem "szájra gyúrsz", azaz a többiekkel dumálsz). Az akaraterőt ez is növeli, főleg ha még pénteken (azaz lábnapon!) is lent vagy...
Sok év után jutottam el az igazán élvezetes sportokig, mint a síelés, melyet a feleségemnek és a családjának köszönhetek, illetve a thai box (muay thai). A síelés drága kirándulásokhoz kötött, a bunyót viszont tetszőleges rendszerességgel lehet űzni. Aki sosem próbálta, egészen biztos, hogy mást gondol róla, mint amilyen valójában. Ebből a sportból tanultam a legtöbb, a sporton kívül is hasznosítható dolgot, az önbizalmamat és kitartásomat is nagyban növelte. Ez már tíz éve megy.
A legfrissebb a cross fit + TRX és a jóga. Az utóbbi, ahol első alkalommal a teljes családunk felvonult, az egész itthoni hangulatunkra pozitív hatással van, így egy újabb sport került be a naptárunkba.
Sokaknak tartozunk köszönettel mindezért, őket a FB posztban sorolom fel :)"
Köszönjük, ha végigolvastad!
Szólj hozzá a Facebook poszt alatt! :-)
Nekünk az SME-től Zoltánnal volt kapcsolatunk. Amit nagyon értékelek Zoltánban, hogy nem csak egy szerepben, vagyis a sajátjában segít profin, hanem helyesen meglátja kikre van még szükség, és így a megfogalmazott cél eléréséhez a megfelelő (és nem csak megfelelő, hanem jó!) emberek bevonásával valóban komplex és hatékony segítséget nyújt. Viszont Zoltán bármennyire is ügyes, sült galambot még ő sem tud az ügyfele szájába reptetni... :) Ezért szívből azoknak tudom csak ajánlani őket, akik tenni is hajlandóak a sikerért!
Definitely recommended. SME Consultancy has had excellent advice for the company and we have seen instant jump in sales. Thank you Zoltán Houdek for reaching out to me. Looking forward to working together in the new year.
Az SME Consultancy csapata szakmailag felkészült és naprakész tanácsokkal látnak el. Mindezt korrekt és emberi hozzáállással teszik. A tanácsadások közötti rendelkezésre állásuk, majd a közös munka utáni utógondozásuk példaértékű, amely kiemeli őket a szolgáltatók közül.
Mind induló, mind újratervező vállalkozások együttgondolkodására és mentorálására szeretettel ajánlom őket.
Nagyon konstruktív, előrevivő skype konzultáción vettem részt Zoltánnal és Annamáriával. A jelenlegi járványhelyzetben teljesen megváltozott a piaci környezet és teljesen más nézőpontból kellett megközelítenem a vállalkozásom lehetőségeit a továbblépésben. Hasznosak voltak a kérdéseik és a javaslataik. A konzultációt követően egy írásos összefoglalót is kaptam a fejlesztési irányokról. Mindenkinek ajánlom, akinek elakadásai vannak vagy egy döntési helyzetben van tanácsra szüksége
EU-s vállalkozásfejlesztés Magyarországon, Írországban, Törökországban. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a megyei helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok tanácsadója.
Multinacionális médiacégek és nagyvállalatok marketing- és PR-vezetője, tanácsadója. Rövid- és hosszútávú stratégiájuk kialakítása, termékbevezetés.
"Amikor körbenéztünk magunk körül, rájöttünk, hogy több, mint 20 éve foglalkozunk vállalkozásokkal vagy multinacionáls környezetben dolgoztunk a versenyszférában. Innentől adott volt, hogy valamikor meg kellene valósítani az ötletet – most jött el a valamikor, az már csak véletlen, hogy egy tízmilliószoros napon indítottuk útjára a mi lelkes tervünket."
Közel 20 év multinacionális cégeknél, projektkörnyezetben: résztvevőként, fejlesztőként, vezetőként - elsősorban IT bevezetések területén.
Informatikusként és gyakorló vállalkozóként erőssége az üzleti igények pontos felmérése, és ezek alapján az egyes alvállalkozók (IT-s, grafikus, nyomdász, stb) feladatainak szakszerű meghatározása, a beérkezett ajánlatok felülvizsgálata, a szállított termékek ellenőrzése.
Több mint 15 év a kisvállalkozások online megjelenésének területén. Az ügyfelek folyamatos segítése tapasztalatokkal, tanácsokkal.
2015 óta szabadúszóként két Big-4 cég tanácsadója, továbbra is a KKV-szektor online tanácsadója.
"A vállalkozások elindításánál is alkalmazható a Lean/Agile informatikai megközelítés, és ez segít Ügyfeleinknek a dolgok leegyszerűsítésében, mederbe terelésében."
